Egy virtuális toll szüleményei egy álmodozó gondolatfoszlányait felhasználva...
2013. április 19., péntek
Mit látsz?
Érints meg kérlek...soha ne hagyj itt, kérlek többet ne...csak engedd hogy hozzád bújjak, hogy úgy érezzem biztonságban vagyok minden rossz elől, ...mondd, ha belenézel a szemembe látod a fájdalmat? Ne a számat figyeld...a mosoly hazudik...csak nézz bele a lelkembe...láss belém ha a szemembe nézel...tudd, hogy ha nem oda nézel hazugságot látsz...csak a mosolyt látod, csak a nevetést hallod...becsaplak akárhányszor csak veled vagyok...hiszen olyankor minden szép és jó...de amikor elmész...a világom összedől...a madarak elhallgatnak, az ég beborul, a szél viharossá válik, a hazugság eltűnik...csupán az igazság gördül végig arcomon...az álmok szertefoszlanak, a várakozás felemészt, a világ ellenem fordul...kérlek értsd meg, hogy amikor elmész mindenem magaddal viszed...s mindent itt hagysz amire nincs szükségem...Kérlek maradj velem, kérlek vigyázz rám örökké...
A mosoly birodalma
Máshol élni...máskor élni...másképp csinálni...könnyeket többet nem hullajtani, szeretni bolondulásig, mosolyogni mindig, megélni a tökéletes pillanatot, egy olyan helyen felnőni, ahol mindenki szeret s vigyáz rád, ahol nem hiszik, hogy te kevesebb vagy, mint ők, ahol örülnek ha te is örülsz, ahol többé nincs szomorúság, ahol nem veszítheted el azokat akiket igazán szeretsz, ahol nincs félelem, ahol végtelen az idő, ahol nem baj ha megmutatod valójában ki vagy, ahol egy ölelés végtelen, ahol egy csókban benne van minden...ahol az álmoknak nem kell álmoknak maradniuk örökké...
Olyan helyet akarok...olyat...ahol a gyerekeim boldogok lesznek, ahol csak barátok vannak és nem ellenségek, ahol az emberek ha kedvük tartja együtt énekelnek, ahol sem, mi se romlik el, ahol van idő megállni, ha úgy hozza a kedvem, ahol mindenki szabad és segít a másikon ha kell...ahol nincsenek ólomnyi súlyú sóhajok, ahol az élet szép...
Olyan helyet akarok...olyat...ahol a gyerekeim boldogok lesznek, ahol csak barátok vannak és nem ellenségek, ahol az emberek ha kedvük tartja együtt énekelnek, ahol sem, mi se romlik el, ahol van idő megállni, ha úgy hozza a kedvem, ahol mindenki szabad és segít a másikon ha kell...ahol nincsenek ólomnyi súlyú sóhajok, ahol az élet szép...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)