Teardrops on my pillow

Azt hiszem nem kell magyaráznom sokat, mert szerintem sok bejegyzésből kiderül, hogy az élet nem épp piskóta számomra, mármint nem mondom, hogy rossz életem van, mert nem így van és hiszem, hogy sokan cserélnének velem, hidd el kedves olvasóm szívesen odaadnám az életem egy olyan embernek aki ki tudja használni, mert én nem, én csak szenvedek benne, mint madár a szűk kalitkában...nehéz elmagyaráznom, hogy miért nem tudom elviselni az életem, de újra meg újra visszaesem ebbe az állapotba, hogy nem bírom tovább...kész vége...de mégis csinálom tovább...mégis itt vagyok...hidd el nem magam miatt, ha a világ utálna tiszta szívből, akkor nem kéne min gondolkoznom...de mégis hány életet tehetek tönkre ha feladom...szégyellném magam, dühös lennék magamra, elrontanám mások életét...azokét akik valaha is ismertek és belekavarodtak szánalmas kis életembe, de főleg az ő életét rontanám el, amit nem tehetek, mert ő a mindenem...